10. Karácsonyi Karitatív Kiállítás

Élénk érdeklődés mellett, sikeresen megnyílt egyesületünk Lélekcsendítő címmel megrendezett 10. jubileumi Karácsonyi Karitatív Kiállítása a Kálvin teremben. 

A megnyitó közönségét először Vágvölgyi Attila az egyesület titkára szólította meg, majd ezt követően Borosné Varga Edina nagytiszteletű asszony lelkészi köszöntője hangzott el.

Dr. Győri Ottília Budakeszi polgármestere megköszönte a művészek jótékony célú felajánlását, emlékeztetve, hogy a kiállítás sorozat már közel 10 éves múltra tekint vissza! Kijelentette, hogy a tárlat fontos szerepet tölt be városunk életében, mert a Budakeszin élő szociálisan rászoruló emberek támogatását segíti elő, és a tárlat felébreszti az egymás iránti kölcsönös együttérzést, amely mindannyiunk közös érdeke és felelőssége.

Dr. Óbis Hajnalka klasszika filológus ókortörténész megnyitó beszédében a karácsonyt megelőző adventi várakozás hangulatát idézte fel.

A kiállításon szereplő művészek alkotásait mint az üvegfestmények egymástól eltérő ragyogó színeit állította elemzésének gondolati tengelyébe. A kiállításon szereplő művek alapján felvázolta az egyesület képzőművészeti profilját, rávilágítva a karácsonyi tárlat érzelmi motívumainak kiemelkedő szerepére.

A kiállításmegnyitó végén Dévényi János festőművész az egyesület elnöke megköszönte mindazoknak, akik pótolhatatlan munkájukkal elősegítették a tárlat sikeres megrendezését. A tárlat zenei közreműködője Kisdi Gellért volt, aki Telemann brácsára irt szóló darabjának két tételét adta elő. A kiállításon 23 művész 30 alkotása látható.

Megnyitóbeszéd a Keszi-Art Egyesület LÉLEKCSENDÍTŐ című 10. Karácsonyi Karitatív Kiállításának alkalmából Tisztelt Művészetszerető Közönség! Kedves Kiállító Művészek! A 2019-es év a Keszi-Art Egyesület életében a csend jegyében telik. Tavaszi tárlatuknak Teremtő Csend volt a címe, amely a csendből születő teremtő erőre fókuszált. Most, karácsony közeledtével Lélekcsendesítő és Lélekcsendítő tárlatot rendeztünk, utalva az adventi időszak várakozásteli, csöndes, meghitt nyugalmára. Ugyanakkor a csendítő szó a karácsonyi, angyali hangok meghallásának képességét is jelzi. A karácsonyi csengettyűszó hívószavára immár tizedik alkalommal gyűlnek össze a budakeszi művészek abból a célból, hogy egy csodálatos kiállítás keretében mutassák meg azt, hogy, mit alkottak, és felkínálják műveiket jótékony célú eladásra, a befolyt összeggel támogatva a rászorulókat. Bár a karácsony többről szól, de része az ajándékozás is. Ennek nem a materiális és piaci szempontjaira gondolok, hanem arra, hogy az igazi ajándék, ha önmagunkból adunk a másiknak. A művészek önmagukból teremtett tárgyiasult valóságokat adnak át a kiállítást szemlélőknek, megajándékozva mindnyájunkat valami olyan élménnyel, amely visszhangot kelthet a lelkünkben. A 23 kiállító művész közül vannak, akik a gesztusok nyelvére irányítják a figyelmünket és érzékenységünket. Több alkotáson megjelenik a kéz motívuma. Szilágyi Özséb Áhítat című cizellált réz kisplasztikája a lakkozott borovi fenyő háttér előtt imára kulcsolódó kezet ábrázol. Mészöly Zsófia Éva Leonardo Mona Lisájának könyvön pihenő kezeit örökítette meg. Mindenki foglalkozott már a képen szereplő nő titokzatos mosolyával, de ha megkérdeznénk, hogy mi is van a Mona Lisa keze alatt a képen, kevesen tudnának válaszolni.

Szükségünk van egy művészre, aki kiragad egy apró részletet, és azt állítja figyelmünk középpontjába. Sarlós Erzsébet Hódolat című alkotásában is fontos szerepe van a mozdulatoknak, gesztusoknak a meghitt hangulat megteremtésében. Egy fatörzs természetes üregében helyezte el kerámia figuráit, amely fatörzs mintegy védőburokként veszi körül az újszülöttet imádó pásztorok jelenetét. A fehér kerámiafigurák fejtartása, tekintete a Kisded felé irányul, a betlehemi jelenetet a pásztorok kezében lévő fából faragott botok hozzák közel a nézőkhöz. Az egyszerű pásztorok ünneplésében és hódolatában mutatja meg az ünnep szépségét. Az anya és a gyermek összetartozását, egységét, az anyaság misztériumát álmodta bronzszoborba Józsa Lajos szobrászművész. A karján gyermeket tartó alak anyagszerűségét, hús-vér asszony voltát fénnyel és lélekkel telítődve, mintegy impresszióként jelenítette meg, hogy felületén a sima, fényes és az aprólékos kidolgozottságtól mentes részek váltakoznak. Vágvölgyi Attila Ringató című grafikáján a vonalak folyamatos mozgásban vannak: táncot járnak, és úgy kapcsolják össze az anya mozdulatát a gyermekkel. A másik kiállított alkotásán pedig a Kertész karmester módjára vezényli a virágok nyílását és az indák, levelek növekedését, miközben az égen a felhők dekoratív, stilizált csigavonalakban csillagok körül kanyarognak. Az anya-gyermek témához kapcsolódik Fehér Irén Beavatás című vegyes technikával készült festménye is, amelyen az elnyújtott, két oldalról repedezett, antik hatású sáv közé foglalt jelenetben áttetsző fehéres figurák szürkésfehér háttér előtt helyezkednek el, plasztikusan kiemelkedve a festmény síkjából. Az anya alakja a gyermek felé fordul: mint ahogy első lépéseinél óvón és figyelve volt jelen, most a hit felé vezető úton segít neki elindulni, szinte látjuk a kép színeiből azt a szellemi átalakulást, ami lezajlik bennük. Fehér Irén A szeretet közvetítője című képén a szív és az angyal szimbólumot használta fel, hasonlóképpen, mint Keresztes Dóra A szív rejtelmei című linóleummetszetén. Szilágyi Dóra Lelkem hangjai című rajzsorozata szintén gazdag szimbólumrendszerrel dolgozik, a Keresztes Dóránál is feltűnő lélek-madár mellett a templomot, a fényt és a harangokat is megjeleníti, mindezt a rá jellemző finom vonalakkal és harmóniával.

A Lélekmadár szárnyaival betakarja és védi a templomtorony csúcsáról fényt árasztó betlehemi csillagot. Akik az eddigi karácsonyi tárlatokon is részt vettek, felfedezhetik, hogy a Keszi-Art művészei közül néhányan újabb anyagokkal, technikákkal kísérleteznek. Balassa Júlia szokásos selyemfestményei helyett most a fluid art technikájával dolgozott. Vászonra készült akrilképén a színes festékek elegyedésével létrejött formák a vízszintes felületen tükröződő Tóparti nyírfákat jelenítenek meg, másik képén pikkelyszerű festékszigetek kavargó, lecsorgó színáradata rendeződik Sárkánybőrré. Nagy Imola Színes város című képe négy irányban tükrözve játszik a szimmetriákkal, a tetők, házak torzított perspektívájával, és a végeredmény ólomüveg ablakokat és nagyvárosi esti fényeket idéz. Ugyanez a szimmetria-játék jelenik meg Fenyőerdő című képén is, mely alkotást a mostani kiállítás meghívóján is láthattuk. Kósa János szívesen festi a budakeszi tájakat, környező erdőket, hegyeket-dombokat. Most a Mamutfenyőket örökítette meg ecsetjével. Tarcsányi Ottíliát az épített emberi környezet, egy Régi pincesor téli látványa ihlette meg. Ha majd a képét nézik, figyeljék meg, hogy milyen sokféle szín játszhat a hófehér havon az úton és házak tetején: hol kék, hol rózsaszín, hol szürkésfehér, néha egy kis vörös, és még oly sok más árnyalat. A fények és színek megragadása a vízfelszín ábrázolásában teszi izgalmassá Géczy Olga Vízesés című művét is. A természet lenyűgöző ereje a vízesésben akkor érvényesül igazán, ha legalább négy-öt lépés távolságból, messziről nézzük a képet, akkor a környezet sziklái és a dinamikus ecsetvonások kiemelik a víz erejét. Giese Piroska keramikusművész idén fehéragyagból raku technikával és mázas technikával készült virágformájú Mandalákat készített. Lopusny Erzsébet Mariann Isabella Brandt arcképét rajzolta meg Rubens nyomdokain haladva finom vonalakkal, mesteri árnyalatokkal és árnyékolással. Kaippel Emíliának már régebben is megcsodálhattuk több virágcsendéletét, most egy áttetsző vázában pompázó peóniát választott modellül A basa rózsája című képéhez. Derűs, nyugalmas, a felénk kitáruló virágkehely szépségére koncentráló, tavaszi hangulatú olajkép ez. Lázár Erzsébet Andantéje már az ősz színeivel fest, az avarban sárgásbarnán összeolvadó falevelek körvonalait láthatjuk vegyes technikával készült képén, a festékrétegek alatt azonban felsejlenek újságkivágások, szövegrészletek, melyeket, ha elkezdünk böngészni, máris egy bűnügyi tudósítás részleteit rakhatjuk össze, és az őszi levelek vöröse egy bűntény otthagyott bizonyítékának tűnik, ami csak lassan fakul az idő múlásával.

Őszi tájat jelenít meg Kerezsi Éva Mária Aranykor című pasztellképe is, melynek erőssége a színek és a formák kiegyensúlyozottsága. David Aurell képeinek visszatérő témája a dinamika és a mozgás ábrázolása. Most a Szalagtánc című képén a táncos mozdulata, reflektorfényben megjelenő árnyéka a kígyózó vörös szalaggal kettéosztott képtérben jelenik meg. Az alakok határozott körvonalúak, síkszerűek, a művész homogén színmezőkkel dolgozik – ezzel teremt egyensúlyt a dinamizmus kifejezésében. A Keszi-Art Egyesület művészei között iparművész, asztalosmester is van. Bernáth Béla rétegelt falemezből készített a budakeszi mamutfenyőket eszünkbe juttató karácsonyi órát. Intarziás technikával készült nyolcszögletű ékszerdoboza pedig azért érdekes, mert egyedi mechanika működteti: a rézgomb elcsavarásával rejtett fiókocskák tárulnak fel belőle. A fehér posztamens-szekrényt, amin a dobozka található, szintén Bernáth Béla készítette. Szólni szeretnék még a kiállítás geometrikus képeiről. Serényi H. Zsigmond Munkácsy-díjas festőművész nagy örömünkre visszatérő vendége kiállításainknak. Akrillal vászonra készített, vékonyabb és vastagabb zsinórokból készült vonalakkal komponált képei közül most az Illeszkedő formák címűt láthatjuk, ahol a formák eltolása teremt vibráló feszültséget a fehér felületen. Nagy Imre Gyula Tondo című képén a fekete kör alakzatba komponált félkörök és a félköröket elválasztó vékony sáv formái és színei kerülnek egyensúlyba. Dévényi János Körmetszés alapszínekre című képén a szegmentumokra osztott körfelület színeivel keresi, kutatja az egyensúly lehetőségét, és a színek találkozási határvonalánál a szubjektív színérzékelés eltéréseivel játszik. A kiállítás anyaga jól tükrözi, milyen sokszínű, milyen stílusgazdag a budakeszi Keszi-Art Egyesület művészcsapata.

Remélem, a kiállított munkák gazdag tárházában mindenki talál olyat, amely benne szólaltat meg valamit; örömöt, esztétikai élményt, emlékeket idéz, vagy megnyugvást, az alkotó által közvetített csöndet sugároz. Nézelődjenek, fogadják magukba az élményt, közben fogyasszanak támogatónk, a Sommer Cukrászda által biztosított finomságokból. Bíztatom Önöket, hogy vásároljanak a nagyszerű alkotásokból és járuljanak úgy hozzá a tizedik karácsonyi jótékonysági rendezvényünkhöz, hogy közben otthonukat egy maradandó, örök értékű alkotással is gyarapítják. Ezennel a kiállítást megnyitom. (Óbis Hajnalka) Tisztelettel és szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját, egyesületünk 10. jubileumi Karácsonyi karitatív Kiállítására. Köszöntőt mond: Borosné Varga Edina református lelkész A megjelenteket üdvözli: dr. Győri Ottilia Budakeszi polgármestere A kiállítást megnyitja: dr. Óbis Hajnalka klasszika filológus, ókortörténész Közreműködik: Dévényi-Győrffy Imola /hegedű/ Időpont: 2019. november 24. vasárnap istentisztelet után 11:45 órakor Helyszín: Budakeszi, Fő u. 159. Kálvin terem Támogatóink: Budakeszi Önkormányzat, Erkel Ferenc Művelődési Központ, Budakeszi Református Egyházközség, Dekorprint Plusz Bt., Sommer Cukrászda