Bernáth Béla életmű kiállítása

Bernáth meghívó

Megnyitóbeszéd Bernáth Béla életmű című kiállítására:
„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.”

A példabeszédek könyvéből vett gondolattal, szeretettel köszöntöm a kiállítás megnyitó közönségét. Hölgyeim és Uraim, kedves barátaim, Budakesziek! Bernáth Béla életmű című kiállításának megnyitására készülve, örömmel nézegettem a szeretettel megmunkált egyéni tervezésű bútorokat, tárgyakat, miközben három kérdés fogalmazódott meg bennem. 1. Vajon van-e még társadalmi igény a mesteremberek által készített egyedi tervezésű bútorokra berendezésekre, vagy mindez már visszahozhatatlanul múlt századi nosztalgia, eljárt felette az idő, és végleg átfordult rajta a történelem kereke? 2. Személyesen megfogalmazva a kérdést, tudjuk-e értékelni és becsülni azt a tudást és tapasztalatot, amit generációkon keresztül átadva, és tovább gazdagítva, itt és most e-helyt Bernáth Béla asztalosmester képvisel közöttünk? 3. És végül, lesz-e aki gyermekeink közül átveszi, a fizikai igénybevétellel járó értékteremtő szakmát, vagy mindez lassan a kihaló mesterségek sorsára jut. Bernáth Béla, hétgyermekes nagycsalád hatodik gyermekeként látta meg a napvilágot. A Nyírségben, Vállajon a Román határ melletti településen a negyvenes évek elején háborús szelek fújtak, bár a kisgyermek ebből még nem sokat érzékelt. Édesapja kerékgyártó, iparos ember volt, három-négy segéddel dolgozott, lovas kocsit, vagy elegáns hintókat készített megrendelésre, kézi szerszámokkal felszerelt műhelyében. Ahogy mondani szokták, már kis gyermekként beszívta a fenyő a tölgy a hárs mámorító illatát, és életre szóló barátságot kötött a famegmunkálás mesterségével. Négyéves korában már ott szaladgál a műhelyben, kézbe veszi a különböző eszközöket, szerszámokat. Édesanyja féltő szeretettel követi fiát, és többször megvédi őt a mesterek hirtelen dorgálásától. 8-10 évesen fogantyúval ellátott fa ládikát készített iskolatársainak, az érte kapott fillérekből és forintokból, elnyűhetetlen bőrcipőt vásárolt a közeli város piacán. Polgármester közelrGyermekkorát elvitte a háború, az ínség, a szükség, hamar munkára fogta őt. A paraszti élet szigorú, életre szóló törvényeit korán megismerte. Vállalkozó szellemű gyors észjárású gyermek volt, örömét lelte a munkában, és már ekkor megtanulta mindenért keményen meg kell dolgozni. Édesanyja korai halála után, édesapja neveli fel a félárva gyermekeket. Bernáth Béla, a maga által tervezett első konyhabútort 13 éves korában készítette el. A faelemeket összeillesztette majd, fehér és almazöld színre lemázolta, és saját kezűleg beüvegezte. El sem tudjuk képzelni édesapja örömét, aki nem szólt fia munkájába, és ráhagyta had, szerezze meg első tapasztalatait. A kert szomszédban dolgozó kovácshoz átjárt légfúvót hajtani, figyelte a kalapács szapora pengését, és egy falubeli ismerőstől megtanulta a festés mázolás mesterségét. Abban az időben átjártak egymáshoz az emberek, egymás segítése fával, krumplival, kenyérrel, forinttal, mindennapos cselekedet volt. Bernáth Béla a kis faluban megtapasztalta az összefogás erejét, a segítés szükségét, és lendítő energiáját. Az ötvenes évek beszűkült életkilátásai miatt, édesapja döntése után 1956-ban Budakeszire költöztek, mert nagyváros közelsége jobb lehetőséget nyújtott a tanulásra, és a megélhetésre. A Fővárosi Asztalosipari Vállalatnál, az otthonról hozott tapasztalattal felruházva, asztalos végzettséget szerez. Szakmai fogékonysága, széleskörű érdeklődése ismeretei miatt, hamarosan kitűnik társai közül. Egyre többen veszik észre képességeit, kollégái felnéznek rá, és hallgatnak véleményére. Budapesten megismeri az ipari méretű ajtó ablak és bútorgyártást, ami nem volt épp kedvére való, de a kitartó fegyelmezett munka, céltudatossá nevelte testi és lelki erejét. Két év katonai szolgálat következik, ahol egy barkács szakkör vezetőjeként, a debreceni nagytemplom fából készült makettjét készítette el. Egy év munka után 1967-ben mestervizsgát tett, és kiváltotta iparengedélyét. Bár ez volt élete vágya, nem volt könnyű az indulás. Az első nagyobb megrendeléseket még önálló műhely és felszerelés nélkül vállalta el. A találékonyság a jövőbe vetett hit, a munkáért kapott elismerés, megsokszorozta erejét, és átsegítette a kezdeti nehézségeken. ElA jó emlékű Budakeszi asztalosmester Ivanics Jenő, amikor meglátta Bernáth Béla első hatszárnyú redőnytokos saját készítésű ablakát, felkereste édesapját, és azt mondta: Te Pista, a fiad varázsló! Kisujjában van a mesterség, mindent tud a szakmáról. A szorgalmas kitartó munka, meghozta gyümölcsét, szépen lehetett keresni, nem volt gond a megélhetés. Néhány év múlva édesapja tanácsára telket vásárolt, és hamarosan felépítette saját műhelyét. Megnősül, házat épít, élete kiteljesedik. Beindul a vállalkozás, egyik munka hozta a másikat esetenként két-három segéddel, folyamatosan jönnek a megrendelések. Budakeszin jó híre volt Bernáth műhelyének, Budapestről és a Balaton környékéről is megkeresték munkával. Tisztelt megnyitó közönség! A 80-as évek elején történt, hogy a Kanadai nagykövetség épületébe, új bútort, berendezést rendeltek. A követségi munka a nagykövet úr elképzelései szerint valósult meg, és komoly, többvariációs műszaki tervezést igényelt. A választékos munkához kiváló alapanyagokra volt szükség. Abban az időben az anyagbeszerzés nem volt könnyű feladat, sokszor száz, és nem ritkán ezer km-t kellett utazni a jó minőségű faanyagért. Bernáth Béla számára ekkor már semmi nem volt lehetetlen, vitte a szíve a lelkesedése, ha kellett a föld alól is előteremtette a legjobb anyagokat. Az elkészült bútorokkal nagy sikert aratott, és további új megrendelésekkel látták el. Mindezek mellett nem mellőzte a lakossági igényeket kielégítő munkákat sem. Bernáth Bélát sokfelé hívták, és szívesen segített a helyi általános iskolának, a gimnáziumnak, az akkor épülő új Művelődési háznak. Felajánlott munkával, vagy anyagiakkal járt hozzá a közösségi szociális célok megvalósításához. Később szabadalmat kapott egy audiovizuális tanári asztal elkészítésére. Volt benne elektronikusan vezérelt kis lift a diavetítő kiemelésére, és mechanikusan szabályozható magasságú asztallap, az írásvetítő elhelyezésére, amit egy szalagos magnó vezérelt. Szakmailag nem volt egyszerű elkészíteni a tanári asztalt, /amelyből mintegy hatvan db. készült / de Bernáth Bélát kifejezetten érdekelte a többféle szakmát egyesítő ezermesteri feladat. Faipari gépet készít, hegeszt, fémet, fát esztergál, az elektronikus technikát is alkalmazza munkáiban. Sikeres emberként többször felmerült a külföldre költözés gondolata, a nagyobb lehetőségek ígéretével, de ezt elutasította, mert nem szeretne, és nem tudna idegen országban élni. Magyarnak született, itt talált lehetőséget a boldogulásra, a kiteljesedésre. A kilencvenes évek közepén nem várt fordulat következik be életében. csoportkép 2Az állandó műhelymunka a csiszolás a fűrészelés, a belélegzett nehéz lakkok pácok vegyszerek, a poros levegő, a sokszor erőt meghaladó 14-16 órás munka következtében egészségi állapota megrendült. 55 éves korában határozott orvosi utasításra, minden további porral járó munkától eltiltották. Bernáth Béla körül megfordult a világ, abbahagyta a munkát, nyugdíjba vonult. Ezután sem töltötte tétlenül az idejét, hiszen az anyagi értékek világától elfordulva, a szellemi értékek világa nyílik meg előtte. Erre az időszakra esik újabb szabadalmazott találmánya a tészta szaggató elkészítése, amely egyszerű, könnyen kezelhető szerkezettel megkönnyíti a háziasszonyok munkáját. Felesége, Éva asszony veszi pártfogásába a készüléket, amely sorozatgyártásra kerül, és kelendő termék lesz a hölgyek körében. Az utóbbi években sokat javult Bernáth Béla egészségi állapota, és a padláson félretett szárított faanyagok felhasználásával, elkészítette a kiállításon bemutatott mívesen megmunkált szekrényeket, asztalokat, tárgyakat. A bútorok érdekessége, hogy mai nyersanyagot felhasználásával a 19-ik századi bútorművészet stílusára emlékeztetnek. A nagyobb felületek dekoratív tagolására, esetenként  geometrikus jellegű intarzia berakás készült. A kiemelt körfiókos szekrény, amely e kiállítás emblémája is egyúttal, térben, két irányban nyitható iparművészeti remek, melynek asztallapján a körmotívumok a folyamatot forgást, az idő múlását szimbolizálják. A forma és funkció összhangja, a mértéktartó díszítés, a harmonikus formakezelés jellemzi egyedi bútorait. Munkái valóságos stílusbravúrok, amelyeken bemutatja, hogy mi mindenre képes a teremtő fantázia, a szakmai felkészültség a mesterségbeli tudás. A fekete mahagóni stílusban készült bútorokon keresztül, a barna tálaló szekrényeken át, egészen a fehér, többfunkciós íves tükrös szekrényig, terjed a kiállított művek sora. Persze a modern stílusú bútorok sem maradhatnak ki a sorból. Láthatunk itt kerek asztalt lámpával, 10 személyes ovális asztalt középen gombnyomásra kiemelkedő polcokkal, fiókokkal, tükrös szekrényt, virágtartót, különböző méretű zárható ládikákat, egyedi támlás széket is. A technikai részletek leírása, a szakmai ötletek tárháza meghaladja a kiállítás megnyitó terjedelmét. vázlat 003 (2)Megnézhetjük a régi rajzokat, vázlatokat és terveket, amelyek rendszerint megelőzik a bútor elkészítését. Részletes cím leírásokat olvashatunk az anyagok alkalmazásáról és felhasználásáról. Bernáth Béla közéleti tevékenységére jellemző, hogy Szemereki Zoltán polgármester ideje alatt a város képviselőtestületének is tagja volt. Budakeszin, a köztéren felállított rovásírással díszített kettős keresztjét, a milleneumi ünnepségen avatták fel. 2011-ben a megújult Budakeszi önkormányzat épületének ünnepélyes átadására, önálló bútorkiállítással mutatkozott be az egyik teremben. Az asztalos mestereknek a mai időkben nincs önálló ipartestületük nincs céhük, ezért a művészekhez fordult pártfogást keresve. Kedves barátaim! A 2012 március 9-én nagy érdeklődés mellett, megalakult a Keszi-art egyesület. A Budakeszin élő és alkotó képző- és iparművészek összefogásával, a helyben élő művészek városi képviseletét, bemutatkozását szeretnénk elősegíteni. Az alakuló gyűlésünkön Bernáth Béla bejelentette szándékát az életmű kiállításának megrendezésére, amelyhez a keszi-art egyesület vezetősége, örömmel nyújtott segítséget. A kiállításon, az elkészített bútorok mellett, korabeli fényképek, egykori dokumentumok, újságcikkek, és a már korábban említett mesterlevél is megtekinthető a falakon. Fotósorozat készült az elmúlt évtizedek reprezentatív bútorairól, famunkáiról, melyek segítenek feltérképezni az életmű korábbi szakaszait. Természetesen most is csak a jéghegy csúcsát látjuk, nagyon sok munkáról nem maradt felvétel, nincs leírás. A kiállításon, tévé képernyőn megtekinthető a „Kűzdelem és varázslat” című Szirti László, a Duna televízió rendezője által készített nagyszerű portréfilm. A kiállítás egyben jelképes emléket állít édesapjának, akinek kézi szerszámai ma már emléktárgyak. Mellette a fia által használt elektromos eszközök gépek láthatóak. Apa és fia, a szerszámokat összevetve mintha legalább száz év lenne közöttük, a technika évszázadában pedig mindössze egy generációváltásnyi idő. A kiállításon Bernáth mester felesége, Éva asszony által kivarrt festői gobelin is látható, amely ebben az összefüggésben a hitvesi hűség, a kitartó türelem szimbólumát képviseli. Az életmű kiállítás szerves része az udvaron látható üveg oldalú babaház, amelyben Bernáth Béla újraálmodja rég elfelejtett gyermekkorát, életre kelti a különböző mozgó elektronikus szerkezetekkel a vasutat, az elvarázsolt kastélyt, a táncos mulatságokat, a régi mesterségeket, a magyar történelmet. A szalag elvágásaNem csak a gyerekek, de azok a felnőttek is örömmel fogják nézni a játékházat, akik megőriztek valamit tiszta gyermeki látásmódjukból, és emlékeznek még a búcsúk vásárok varázslatos színes forgatagára, a mesék lélekemelő mítoszaira. A játékpavilon mozgó figuráinak működése, közel száz db. kis teljesítményű motor felhasználásávalbvalósult meg. Hat év munkája van benne. Ezt a sokféle vizuálisan is látványos mozgást, zenei aláfestés, akusztikus térhatás kíséri. Egy világutazó mondta, aki sokfelé járt már, keleten is és nyugaton is megfordult: ilyen babaházat még sehol a világon nem láttam. Mi Budakesziek büszkék lehetünk rá, mert Bernáth Béla életmű kiállítása kapunyitás a város polgárai felé, és egyben kapunyitás a világ felé is. Az életmű kiállítás a továbbiakban állandó kiállításként fog működni, heti nyitva tartással az Ady Endre utca 5. szám alatt. Telefonos bejelentkezésre Bernáth Béla asztalosmester felnőtt és iskolás csoportok részére, tárlatvezetést, bemutatót tart. Kérem, fogadják szeretettel ezt a magán házban berendezett kiállítást, ezt a nemes kezdeményezést, ami még egy további lehetőség a találkozásra, amiért érdemes lesz Budakeszire látogatni. Kívánom, hogy egyre több ember ismerje meg őt, és az életművét, hogy ez a szívbéli és szakmai kitárulkozás legyen jó példa, és adjon sok örömet mások számára. Isten éltesse sokáig! Gratulálok és további sok sikert, és mindenek előtt jó egészséget kívánok további tervei megvalósításához.

Budakeszi 2012. 6. 1. Dévényi János