Fekete Edit grafikusművész Pajzs c. kiállítása

Fekete Edit - PAJZS - Meghívó-javVA-page-002 Program

Tisztelt Megnyitó Közönség!
Sok szeretettel köszöntök mindenkit Fekete Edit grafikusművész Pajzs című kiállításának megnyitóján! Fekete Edit életműve rendkívül gazdag: bevezetésként engedjenek meg egy rövid áttekintést, ezt követően pedig a képekről szólok néhány szót. 1923. július 21-én született Budapesten. Kisgyermekkorában kezdte a rajzolást. 4-5 évesen beülhetett nővére elemis osztályában a hátsó padba és ott rajzolgatott. 10 évesen vízfestékkel készített portrét édesanyjáról. 12 éves korától már óradíjas rajziskolába járt, majd divatrajztanfolyamot végzett. 16 éves korától ruhaterveit elegáns belvárosi divatszalonoknak és az akkor már időszakosan megjelenő szabás-varrás lapoknak adta el. Bejárt Jashik Álmos rajziskolájába, vendéghallgató volt a Képző- és Iparművészeti Főiskolán, illetve esti hallgatója a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakának, Simon Zsuzsa osztályában, Hegedűs Géza irodalomtudós professzorsága idején. Tandíjait a divatrajzok eladásából és ruhatervekből fedezte, de érdeklődése ekkor már a rajzfilmgyártás irányába is csábította. 1942-től már részt vett a magyar rajzfilmek készítésében Macskássy Gyula rajzfilmrendező csapatában. Az 50-es évek elején Edit megbízást kapott, hogy szervezze meg a magyar rajzfilmgyártást. A Macskássy-csapatot hívta meg az akkor még öttagú stúdióba. Elkészült az első, 15 perces színes magyar rajzfilm: A kiskakas gyémánt félkrajcárja. A mesefilmhez 20000 rajzot kellett elkészíteni! Fekete Edit tervezte magát a kiskakast és az öreg néni alakját (1951).999648_614945038536299_6225819_n

Ezt követte az Erdei sportverseny (1952), a Kutyakötelesség (1953) és a Két bors ökröcske (1954). A forgatókönyvírástól a vágásig minden munkafolyamatban részt vett. A nagyközönség az alkotásokat kezdetben a mozikban tekinthette meg. 1948-51 között a Színház és Mozi c. hetilap rovatvezetője, grafikusa és szerkesztője. Dekoratőr és reklámgrafikus. Ezt követte a televíziózás hajnala. 1953. január 23-án megalakult a Magyar Televízió Vállalat. Decemberben elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai. Kezdetben állóképeket sugároztak, majd az Orion gyár készített egy kis vevőkészüléket, mellyel mozgóképeket is meg lehetett jeleníteni. ’57 februárjától a szabadság-hegyi 1kW-os torony adását már 50-90 km-es körzetben foghatták. A berendezések a kor csúcstechnikáját képviselték. Az egyik első mozgóképes tévéadás az Erdei sportverseny c. rajzfilmjük volt. Fekete Editet meghívták az induló Magyar Televízió első 150 munkatársa közé. A Grafikai Osztály vezetőjeként folyamatosan bővülő csapatot hozott létre. Fekete Edit olyan világban kezdte alkotói tevékenységét, amikor még nem volt kiépített autópálya a digitális tömegtermékek száguldása céljára. Ő még egy olyan erdőben tehette meg az első lépéseket, ahol az ösvények az ő léptei nyomán alakulhattak ki. Munkatársai Bálint Ágnes meseíró, Katkics Ilona rendező. A folyamatos továbbfejlődést meghívott szakemberekkel, művészettörténészekkel biztosították. Tanulmányúton jártak a pozsonyi, prágai, moszkvai, berlini tévénél és az olasz RAI-nál. Készített főcímeket, rajzos összekötő inzerteket, dráma- és dokumentumfilm-ábrákat, animációkat. 1981-es nyugdíjazásáig állt a Grafikai Osztály élén.Számos folyóiratban rendszeresen publikált, így az Ezredvégben is. Könyvillusztrációi jelentek meg, munkáit érdeméremmel díjazták. 1949-től a Képzőművészeti Szövetség, ’64-től a Művészeti Alap tagja. Több hazai és külföldi (svéd, olasz) egyéni és kollektív kiállításon szerepelt.999062_614942725203197_1954368154_n

2006-ban Grafikák címmel az Újpest Galériában Gelléri István válogatta és rendezte tárlatba alkotásait. Az első rajzfilmek sérülékeny tekercseken maradtak fent. Az animációs technika sokkal kezdetlegesebb volt, híján az ismétlődő tevékenységeket meggyorsító digitális technikának. Jó hír, hogy a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MANDA) 2012-től elkezdte a magyar, egyedi, rövid animációs filmek kiadását DVD-n, így óvva meg az alkotásokat az enyészettől. Nem tudom, Edit ismeri-e már ezeket a lemezeket, de én úgy gondolom, hogy nem. Mindig különleges pillanat az, amikor valaki úgy pillanthat bele a jövőbe, hogy egyúttal a múltnak: a dolgok kezdetének is aktív részese lehetett. Ez is most egy ilyen pillanat. Lehetővé válik ugyanis az, hogy a rég nem látott alkotást újra megtekintsük, és hogy a modern kor technikája úgy tükrözze vissza a múltat, hogy a végeredményen érzékelhető maradjon a régi korok hangulata.Hadd adjak át ebből a “kiskakasos” rajzfilmgyűjteményből egy példányt Editnek emlékül. 🙂 Egyet pedig a család részére Rózsa Juditnak. (Magamnak is vettem, de azt én már megkaptam tőlem..) Ez a 2013-as kiállítás töredéke csupán a teljes életműnek. A kiállítótér méreteiből adódóan nem tematikus válogatás volt a cél. Inkább tekintsük egyfajta sűrített esszenciának ezt a tárlatot, mely tükrözi az alkotó tehetségének sokszínűségét, bemutatva az alkotások főbb, nagyobb csoportjait. Az alkotások palettája széles. Munkái között találunk hangszeres sorozatot, számok ihlette képeket, mesét, portrékat, emberábrázolást, a háború időszakát ábrázoló képeket. Különálló egységet képeznek a pajzs-motívum köré felépített grafikák. Láthatunk absztrakt műveket, kollázsokat, montázsokat, ruhaterveket; tévéadások illusztrációit, feliratokat, rajzos összekötő inzerteket és animációkat, illetve könyvborító-tervet is. A technika is változatos: ceruza, filctoll, zsírpasztell, montázs és vegyes technikák. Fekete Edit grafikáin mesélnek a vonalak. Egy küzdelmekkel teli, ugyanakkor boldog és teljes élet állomásait rajzolják elénk. A játékosság végigkíséri munkáit.1012058_614942118536591_1211696160_n

A formákkal, színekkel való játék. Hangszeres sorozatában a fúvósokat mutatja be, sorra véve az egyes hangszereket, érzékenyen ábrázolva a hangszer megszólaltatásának egy-egy jellemző mozdulatát. Szeretettel beszél a számokat megjelenítő sorozatáról, melyeknél a szám formája játékosan ölel körül arcokat, hozzáillesztve az adott arc vagy emberalak formáit a számok görbületeihez. A meseábrázolások közül kiemelném az Aladdin és a csodalámpa mesét, melyet a keleti kultúrát megjelenítő díszes helyszínekkel ábrázol. Az animációs korszakból láthatunk óriást és törpét, fóliára készült fázisrajzokat, de találkozhatunk A cinege cipője mesealakjaival is. “Néha eleresztem a fantáziámat és úgy rajzolok, mint a gyerekek. Mert minden gyerek szeret rajzolni. Az olyan, mint a dalolás” – mondja. A tévés műsorkészítés más volt akkoriban, mint manapság. Ezeket az illusztrációkat közvetlenül filmezték és kézzel cserélgették a kamera előtt. Ennek ellenére én látok ebben valami nagyszerűt, de ezt csak az tudja átérezni, aki például érez különbséget egy rizsből, igazi vaníliával, citromhéjjal, vajjal elkészített tényleges – anyagában és részleteiben összetett – tejberizs és egy vízzel hígítandó homogénezett-felgyorsított-szabványosított-tartósított instant tejberizspor között. Tehát én azokhoz szólok leginkább, akik értik a különbséget. Az alkotás folyamatának minden másodpercében ott kell legyen ugyanis az ember, és ezt még a huszonegyedik században sem tudja pótolni egyetlen gép vagy szoftver sem. Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy csak a legegyszerűbb eszközökkel lehet alkotni! És azt sem, hogy egy komplex rendszer, mint például egy számítógép, ne illeszkedhetne be az alkotás folyamatába. Egy gép (vagy bármilyen algoritmus!) közbeiktatásával is lehet művészit alkotni, akár egy markológéppel vagy gereblyével is.20130505 A 197

Én csupán az emberi jelenlét – a gyengéd vezetés, az elmélyültség és a teljes odaadás – fontosságát hangsúlyozom. A technikai segítséget adó “képességkiterjesztő” dolgok nem menthetik fel az alkotót a műgond és odafigyelés szüksége alól. A portréképek rendkívül szuggesztívek. Ezek a különleges, mély tekintetek, a szemek néha elmosott, sajátos ábrázolása egyedi módon Fekete Editre jellemzők. Némely arc holdszerű, homályos, a szem nem tükröz vissza fényt, csak elnyel, mint egy üreg. Más kontúrok viszont élesek, mint ahogy azt egy csengő gombját megnyomó férfialak finoman megkomponált mozdulatán megfigyelhetjük. Könnyed kézzel ábrázolt súlyos mozdulatok. Az embercsoportokat ábrázoló képek intenzív interakciók lenyomatai. Az egészalakos rajzokon az emberi test ábrázolása plasztikus, a mozdulatok kifejező ereje magával ragadó. Fekete Edit túlélte a holokausztot. Az elképzelhetetlent ő átélte. Ezen képeit nézni szembesítő és kijózanító erejű. “Hogyan tudta túlélni?” – kérdeztem tőle. “Magam mellett jártam” – válaszolta. “Ez nem történik meg” – mondta magának. Mintegy kívülről szemlélte önmagát és az őt körülvevő sok szenvedést. Ez az egyfajta távolságtartás és a Gondviselés védte meg őt. PAJZS. Mi is áll e szó mögött? Fekete Edit pajzs-motívuma egy ívelt, erős parabolavonal része. E vonal egy olyan erős támasz, mely védelmet nyújt a kívülről jövő ártalmak ellen. A pajzs-forma megjelenik emberalakok, testrészek és elvont, absztrakt alkotások részleteiben is. Az alkotó is egyfajta pajzs mögé rejtőzik, védelmet találva az erővonalak mögött. Fekete Edit ezen képanyaggal kicsit megengedi számunkra, hogy betekintsünk a pajzsa mögé, és meglássuk az esendő embert, az érzések széles tartományát. gyúttal példát is mutat. Ahogy Pál apostol mondja: “Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát”. (Efézus, 6:16) Az erős lélek csodálója vagyok. Munkabírása miatt ő úgy nevezi magát, hogy “strapagrafikus”. Fekete Edit idén 90 éves, hat nap múlva, július 21-én van a születésnapja. A mai napig rajzol. Megőrzött szellemi frissessége, jó kedélye, vidámsága igazi áldás. Úgy gondolom, hogy ez a mostani kiállítás méltó összefoglalása gazdag életművének. Kívánunk a művésznőnek jó egészséget, és további sok szép, alkotással töltött évet. Isten éltesse születésnapja alkalmából! Szeretném megköszönni a Budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központnak, Tóthné Fajtha Anitának a kiállítótér biztosítását, a Művelődési Központ minden dolgozójának a képek felrakásában nyújtott segítségét. Köszönet unokahugának, Rózsa Juditnak a kiállítás előkészítéséért és megszervezéséért, Fekete Edit családjának pedig a szeretetért, a sok évtizedes összetartásért és támogatásért. Ezennel a kiállítást megnyitom. A család nevében Rózsa Judit kíván még szólni pár szót.

Vágvölgyi Attila grafikusművész, Keszi-Art Egyesület alapító tag Budakeszi, 2013.07.15.