Giese Piroska és Vitkó Mónika kiállítása

PilisVitkó Mónika és Giese Piroska kiállítása elé Dévényi János szavai:

„Az embernek ahhoz, hogy boldog legyen, két dolgot kell tennie. Először hinnie kell, hogy van az életének értelme. Másodszor meg kell találnia, hogy mi az.” Tisztelt kiállítás megnyitó közönség! Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim! Tolsztoj a klasszikus orosz író gondolataival, tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit itt Pilisvörösváron, a Műhely galériában, Vitkó Mónika és Giese Piroska keramikusok Hangulatok című kiállításának megnyitása alkalmából. Boldog ember az, aki már felismerte és megtalálta saját életének értelmét a művészetben, örömet és szeretetet képes sugározni családja és fele-barátai felé, továbbá szíves-örömes szolgálatnak tekinti mások megajándékozását. Ez a kiállítás és irodalmi est kiváló alkalom és lehetőség arra, hogy a kiállító művészeket és egymást személyesen is megismerhessük, valódi képzőművészeti és lelki értékekkel találkozzunk, és az egymásban rejlő adottságokat és tehetséget kellő formában megbecsüljük. A teremben látható raku kerámia technikával készült művek a szépség utáni olthatatlan vágyból születtek meg, és a teremtés nemes szándékával létesültek. P1020820Ez a titkokat rejtő ősi mesterség ami belőlem mindig csodálatot vált ki, az agyagművességben a fazekasságban gyökerezik, és az emberiség történetében szerény becslések szerint is több tízezer éves múltra tekint vissza. A képlékeny kedvező tulajdonságokkal rendelkező nedves agyag, a fazekas mester keze alatt forgó korongon, néhány perc alatt formás edénnyé válik, szája, teste, nyaka, talpa és füle lesz melynek látványa ámulattal tölti el az embert. Az elkészült tárgyak a szárítás után forró kemencébe kerülnek, és magas hőfokon égetik ki. A cseréptárgyak mázazása festése után, újból égetés következik. Ha mindez sikeresen megtörténik, tartós, akár életre szóló használati tárgyat vehetünk kézbe. A megfelelő gyakorlat anyagismeret és mesterségbeli tudás nélkülözhetetlen a szakma magas szintű elsajátításához. A megfelelően kialakított műhely, az elektromos égetőkemence a technikai ismeretek csupán előfeltételei a magas színvonalú munkának. A kiállító keramikusokra mindez fokozottan vonatkozik, hiszen két olyan alkotóművészről beszélhetek, akiknek ismeretsége, együtt munkálkodó tevékenysége közel másfél évtizedes múltra tekint vissza. A tanár és tanítvány között, az idő múlásával baráti kapcsolat alakult ki. Az azonos érdeklődési kör, a műhelyben eltöltött végtelen hosszú órák és beszélgetések egymáshoz hajlították a szemléletet és a stílust. Művészi alkotótársak lettek, számos kiállításon együtt állítottak ki, életművüket, egymást segítve hozzák létre.P1020797 Tisztelt kiállítás megnyitó közönség! Életrajzi adatok, és kiállítások felsorolásával nem szeretném Önöket untatni, ezért kérem, engedjék meg, hogy e tekintetben rövid és szubjektív legyek! Giese Piroskának és Vitkó Mónikának már nem ez az első kiállítása, amelyen megnyitó személyként veszek részt. Két éve, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár épületében „Képzelet és valóság” címmel rendezték meg kerámia kiállításukat, ahol igen szép érdeklődés mellett ünnepélyes keretek között nyitottam meg tárlatukat. Ez az időszak egybeesett a Keszi-Art Egyesület megalakításával, amely a Budakeszin élő és alkotó művészek összefogásával alakult meg annak érdekében, hogy bemutatkozási lehetőséget és szakmai fórumot teremtsen a művészek számára, mellyel gazdagítani szeretnénk városunk képzőművészeti kulturális életét. Az egyesület évente megrendezi a karácsonyi karitatív kiállítást, és a tavaszi tárlatot, ahol az egyesület teljes tagsága kiállíthatja munkáit. A két nagy tárlaton kívül nagyon sok egyéni kiállítás létrejöttében nyújtottunk különböző formában segítséget.P1020794 Az egyesület tevékenységéről kiállításairól részletesen tájékozódhatnak honlapunkon, a Keszi-Art.hu-n. melyet szíves figyelmükbe ajánlok! A kiállító művészek aktív tagjai a Keszi-Art-nak. Giese Piroska az egyesület vezetőségében titkári szervező munkát is végez. Személyes kapcsolatban állunk egymással, tudunk egymás gondjairól és örömeiről. Az egyesület elnökeként lehetőségem van figyelemmel kísérni munkásságukat. Megemlítem, hogy mindketten lelkes tagjai a Budai Képzőművész Egyesületnek, és rendszeresen részt vesznek a BUKET kiállításain is. 2103-ban Budakeszin az Erkel Ferenc Művelődési Központban, Tűzvarázs címmel rendezték meg közös kiállításukat, visszaemlékezve még most is elevenen él bennem a kép a kiállított fali kerámiák és használati tárgyak színes együtteséről, amelyek arról tanúskodtak, hogy egyre érettebben és egyre szabadabb művészi fantáziával készítik el munkáikat. Mindkét művészre jellemző, hogy a kerámia egy különleges ágát, a Japánból származó több száz éves múltra visszatekintő magastűzű Raku zománc technikát alkalmazzák. Ez a technika a színhatások sokféle árnyalatát képes megjeleníteni és Japánban a teázás szertartásához kapcsolódik. A mázba kevert fémoxidok felhasználásával, a mikro repedésekkel, a színes foltokkal és átmenetekkel létrejövő csillogó és matt felületek semmi más eljáráshoz nem hasonlíthatóak. A raku technikában szerepet játszik mind a négy elem, amely a földi világ teljességét szimbolizálja. A föld a víz a tűz és a levegő ebben az eljárásban szerves egységet alkot, melynek egymásra gyakorolt hatása által jön létre a rendkívüli színhatás. Az irányított folyamatok eredménye a kiállított műveken látható ragyogó színvilág melynek megszületésében a véletlennek is szerepe van. Az 1200 fokon izzó kemencéből hosszú szárú fogóval kiemelik a tárgyakat, föld homok szerves anyag keverékével lehűtik, és ettől lesz az égetési folyamat izgalmas és egyedi, hiszen ugyanazt a színhatást még egyszer lehetetlen megismételni. Minden alkotóművész számára létfontosságú, hogy időnként és alkalmanként az általa elkészített műveket az érdeklődő nagyközönség elé tárja, hogy létre jöhessen az a találkozás, amely által mindannyian szellemiekben és lelki élményekben gazdagabbak lehetünk. Kívánom, hogy ez a mai találkozás is ilyen felejthetetlen derűs élményeket nyújtson mindannyiunk számára.P1020790
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, befejezésül hallgassanak meg egy rövid tanmesét.

Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment minden nap. A vízhordozó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak félannyit tudott teljesíteni. A két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál.
– Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:
– Észrevetted, hogy az ösvényen virágok csak a te oldaladon nyílnak, s a másik cserép oldalán nem? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a fogyatékosságodról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat. Tanulság. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk, a saját különleges hibáinkkal. De ezek a törések és hibák teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk magunkat és mindenki mást is olyannak amilyen, s meglátni a jót másokban. Kérem, fogadják szeretettel Vitkó Mónika, és Giese Piroska keramikusok kiállítását. További jó egészséget, és sikerekben gazdag pályafutást kívánok mindkettőjüknek! Köszönöm a figyelmet, a kiállítást ezennel megnyitom. Elhangzott: 2014. 9. 5-én Pilisvörösvár Műhely Galéria