Kósa János kiállítása a Tanne Hotelben

20141126 A 003 cr Kósa János

A kiállítás közönségét a Tanne Hotel ügyvezető igazgatója Zabó László üdvözölte. A Budakeszi Önkormányzat képviseletében Ohr Alajos alpolgármester úr mondott köszöntő beszédet. Vágvölgyi Attila grafikusművész, a Keszi-Art Egyesület titkára Wass Albert: Üzenet haza című versét mondta el. A kiállítás zenei közreműködője Fledrich Zsanett hegedűművész a Czövek Erna zeneiskola tanszakvezető tanára volt.

Dévényi János megnyitóbeszéde, Kósa János kiállítás elé.

„A művészetben nem az iskola, nem a gyakorlat, nem a technika, nem az eltanulható módszer a fontos, hanem kizárólag az egyéniség.”Tisztelt kiállítás megnyitó közönség! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves barátaim!Szőnyi István gondolatával szeretettel köszöntök mindenkit, Kósa János festőművész kiállításának megnyitó ünnepségén, itt Budakeszin a Tanne Hotelben.Fiatal koromban egyetlen hely volt ahol igazán jól éreztem magam és minden kötöttségtől megszabadulva rá tudtam hangolódni lelkem belső ritmusára, és ez hely, az érintetlen szabad természet volt. A hegyek erdők és mezők élettel teli, színekkel és hangokkal csalogató csodálatos világa. A lépésről-lépésre változó táj, a messzire vezető kanyargós gyalogutak, meredek sziklák, a vizes rétek, a dombra kapaszkodó erdők csalitok, áthatolhatatlan sűrűje, mindig vonzó volt számomra. A járatlan ösvények a rejtőzködő zeg-zugok világa, megannyi felfedezésre váró hely, nem beszélve a hegytetőről megnyíló fenséges kilátásról amely ma is lenyűgözi fantáziámat.IMG_0216 Ott vagyunk, Kósa Jánossal együtt azon az őrhelyen, ahová naponként elzarándokol, hogy meglesse a halhatatlanság titkát. Ezen a ponton szédítő a magasság, bőséggel áramlik az energia, mámorosan részegít a távlat, messzire repül a képzelet. A festő lekuporodik a földre, árnyékot emel a szeme fölé, ráérősen fürkészi a táj színeváltozását. Hangokat hall a föld mélyéből, egy vércse szitál kiterjesztett szárnnyal a magasban, elsárgult levelet borzol a szél, tompán reccsen az ág lába alatt. Minden érdekli őt, és jól tudja, hogy minden változik, és mindennek jelentése van. A nagyság előtt kalapot emel, tekintetével simogatja a kékeszöld hegyek tovagyűrűző hajlatait, a fenyők komor fekete rengetegeit. Előveszi a vázlatfüzetét, egy pillanatra belenéz a lemenő napba, és megsimítja a lehajló fűszálat, csendesen mormol valamit. Uramisten. Lehet hogy elfelejtettük azt a felfoghatatlan kincset, amit szépségbe rejtve tökéletes formában kaptunk meg? Megfordul, festőállványát vállára veszi, nagy levegőt vesz és csendesen elindul a város felé. Tisztelt kiállítás megnyitó közönség!A tájkép nagy hagyományokkal rendelkező szép témája a festészetnek. A reneszánsz időszakában egyre nagyobb jelentősége van, a távlattan törvényeit kutató művészek számára. A 17. századi flamand művészetben a polgárság új igényeinek kialakulásával válik önálló műfajjá. A magyar művészettörténet kiemelkedő tájképfestői között elsőként említem meg id. Markó Károlyt, aki a 19. században, európai színvonalon festette meg a Visegrádi várat, a Duna kanyarral. Később keltette fel érdeklődését az alföldi táj, amely zivataros felhőkkel szivárványos fénypászmák kíséretében allegorikus élményt közvetít. Igazi nagy témakörét olaszországi letelepedése után, mitológiai és bibliai tárgyú klasszicista hangvételű olasz tájképekben találta meg. Az erdélyi születésű Paál László, a műfaj egyik nagy hatású alakja Franciaországban Barbisonban festi meg borongós hangulatú erdőrészleteit, amelyben a természettel való azonosulást képes közvetíteni a számunkra. Mészöly Géza „Balatoni halásztanya” című képén az ember és a táj szerves együttélését érzékelteti. Hatalmas fűzfák takarásában emberek mozognak, hallani véljük a szél fuvalmát, a korsó merítésének csobbanását, a halászok halk neszezését. A teljesség igénye nélkül említem meg Csontvári Kosztka Mihály Tivadar nagyméretű festményeit, aki mély lelki átéléssel, a színek felfokozott erejével és a formák szimbolikájával ragadta meg a látványt. /Taorminai görög színház romjai, Nagy Tar patak völgye./ Egry József egész életét a Balaton világának megfestése motiválta. Áttetsző színekre épített, oldott hangulatú tájképein a fény-játék viszi a főszerepet./ Aranykapu/ A nagybányai művésztelep festői közül, Ziffer Sándor és Nagy Oszkár nevét emelném ki, akik az erdélyi táj ábrázolásában kifinomult művészetükkel kiemelkedő értéket teremtettek. Hosszan folytatható a tájképfestők névsora, egészen a kortárs művészekig. A fiatal művészek újító szemléletű képviselői napjainkban éppen a tájfestés megújításán munkálkodnak.IMG_0226
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kósa János Erdélyben, a hegyekkel övezett kis faluban, Csíkrákoson született, Göröcsfalván nevelkedett, majd a Csíkszeredai Képzőművészeti általános iskolába járt, melynek alapítója, Zsögödi Nagy Imre festőművész volt. Az iskolákat elvégezte, jó képességeinek köszönhetően több mesterségben is gyakorlatot szerzett. Székely őseitől örökölte életerejét, munkabírását és gondolkodását. A benne lakozó küzdő képesség, a létért folytatott kemény fizikai munka megedzette őt. Sohasem kényeztette el az élet, de ha úgy alakult nem ijedt meg a saját árnyékától. A román diktátor által fémjelzett kegyetlen elnyomás időszakában, a falurombolás következményeit tapasztalva, a kíméletlen besúgó rendszer által üldöztetve, nem látott perspektívát, elfogyott körülötte a levegő. Felnőttként hozta meg végleges döntését, soha nem lesz idegen hatalom kiszolgálója, neki a szabadság mindennél többet ér. Otthonról haza érkezett, hátra hagyva szerelmet, családot, házat és hazát, hogy bujdosó kurucként egy szál ruhában a semmiből kezdjen új életet.Szorgalmas kitartó munkával teremtett otthont magának és családjának. Az élet volt igazi tanítómestere, melynek a szükség volt ösztökéje.A művészet már gyermekkora óta érdekelte, különböző szakkörökbe járt, önképzéssel fejlesztette tudását, majd mindennek betetőzéseként évtizedekkel később a Nyíregyházi Főiskolán festészeti diplomát szerez. Katedrát kínálnak neki, de szerényen visszautasítja, másfelé vezetett az útja. 2000-ben Budakeszire költözik, azóta itt él és alkot ebben a városban. A mindennapi munka mellett építkezik, kertet művel, szabad idejét a művészetnek szenteli. A festés kikapcsolja, egyensúlyba hozza lelkét, élvezi az alkotómunka örömét. Nagyméretű képét, amely kora tavasztól késő őszig készült, a műtermében volt alkalmam megtekinteni.IMG_0234A kép átalakulások sorozatán ment keresztül, megérte a virágzó tavaszt, a nyár zöld ragyogását, az őszi színek érlelő varázslatát, míg elnyerte végső letisztult formáját. A nagyvonalú ecsetkezelés nem tapogatja le naturálisan a részleteket, de összefogottan érzékelteti a Budakeszit övező táj monumentális alakzatait. Többféle technikában és műfajban készíti munkáit, jellemzően sorozatokban gondolkodik. A nagyobb méretű képei olaj és akril technikával készültek, melyek alkalmasak a pasztózus fedő jellegű festői megoldásokra. A faktúrának ebben az esetben fontos szerepe van a kép kialakításában. Szívesen használja a pasztellkréta és az akvarell színes könnyed kifejezési lehetőségeit. Több alkotásán is felismerhetjük Budakeszi jellegzetes tájrészleteit, a János hegyi kilátót, a Makkosi templomot, a Vadaspark előtti szakadékot.Kósa János a természetben érzi jól magát, melynek kifürkészhetetlen titkait, gyermekkora óta kutatja. Úgy teremt lelki otthont magának, hogy képekben festi meg azokat. Ez a nagy kép is előtanulmány, egy sokkal nagyobb méretű Budakeszi panoráma kép megfestéséhez. Több önálló kiállítása is volt már, többek között Budapesten, Budaörsön, és Budakeszin. 2013-ban a Polgármesteri Hivatalban egyéni tárlaton mutatta be alkotásait.IMG_0240 A Keszi-Art egyesület aktív tagja, rendszeresen rész vesz csoportos tárlatainkon. Az eltelt másfél év munkájának eredményét láthatjuk most ezen a bemutatkozó kiállításon. A kiállított művek elérhető áron megvásárolhatóak. Köszönöm a megtisztelő felkérést, a kiállítás megnyitására, kérem fogadják szeretettel Kósa János alkotásait. Wass Albert egyik rövid versével zárom gondolataimat.

Wass Albert: Csak csendesen
Testvér, csak lábujjhegyen jer velem,
csak nagyon halkan, nagyon csendesen.
ne rezzenjen egy kis levél se meg,
ma lelkem olyan mint a tó:
legkisebb rezzenéstől megremeg.
Gyere a templomunkba:
Amerre járunk,
ott megint a lelkünkbe talál.
csak szótlanul, csak csendesen,
a bükkerdő ma vár,
a Csend harmóniája
Gyere velem…
csak csendesen…